Venture Capital Summit: cél a 200. SZTA-befektetés

Venture Capital Summit: cél a 200. SZTA-befektetés

Venture Capital Summit: cél a 200. SZTA-befektetés 1226 485 SZÉCHENYI ALAPOK

Az idei, október 27-én megrendezett Venture Capital Summit középpontjában pontosan azok a témák és kérdések álltak, amelyek a 2016-os hazai kockázatitőke-piacot is meghatározták. Legizgalmasabb kérdés az év közepén a tőkekihelyezést lezáró legnagyobb és legátfogóbb hazai tőkeprogram, a JEREMIE folytatása, valamint az új szereplők színrelépése. A Széchenyi Tőkealap-kezelő a folytatás mellett eddigi eredményéről, jövőképéről, illetve az újabb állami szereplővel kiegészülő piacon várhatóan elfoglalt helyéről is beszélt. Emellett több hazai privát alapkezelő is bemutatta saját tevékenységét, illetve a szakma krémjéből álló közönség több érdekes szakmai témáról is meghallgathatott egy-egy kerekasztal-beszélgetést.

A magyar kockázatitőke-piac legfontosabb évről évre megrendezett fóruma természetesen nem indulhatott másként, mint a legfontosabb, mindenkit izgató kérdés megválaszolásával: milyen lesz a piac 2017-től? Mely alapkezelők kapnak forrásokat, folytatódik-e a JEREMIE-program? Milyen vállalkozások juthatnak tőkeforrásokhoz? Az esemény indító programja a korábban Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő néven futott, immáron tevékenységét Hiventuresként folytató állami alapkezelő céljait, tőketermékeit bemutató előadás volt. Kiderült, hogy elsősorban a pre-seed és seed, emellett startup életciklusok finanszírozása lesz a fő célja a megújult alapkezelőnek.

Hogyan tovább SZTA?

Az állami tőkepiaci célok azonban nem csupán a legkorábbi életszakaszokat kívánják lefedni, az SZTA kihelyezett csaknem 13 milliárd forintja, illetve a JEREMIE-alapok befektetési időszakának lezárása után nagy tőkehiány van a startup és növekedési fázis tőkefinanszírozási piacán, amit minél korábban szükséges pótolni. Bár nem volt kiemelt bejelentés, az európai uniós pénzügyi eszközökről prezentáló Török József, az SZTA üzletfejlesztési és startup igazgatója előadása végén megemlítette, hogy folyik a következő alap előkészítése.

Csuhaj V. Imre, az SZTA elnök–vezérigazgatója az Alapkezelő közel 100 befektetési tranzakcióját és tapasztalatait bemutató előadása végén ettől konkrétabban fogalmazatott: „tovább a 200. befektetés felé”. Egy bizonyos, a VC Summiton bemutatott, illetve a blogon is többször hangoztatott eredmények alapján az Alapkezelő tömeges befektetési és vagyonkezelői tapasztalata, hozzáértése, szakértői csapata, valamint kiépített kapcsolatrendszere révén az egyik legalkalmasabb jelölt nemcsak programja folytatására, de újabb, a magyar kkv-k növekedését támogató tőkeprogramok menedzselésére is. Az SZTA vezetője hangsúlyozta, hogy továbbra is a cél az együttműködés a piac összes szereplőjével.

Mi lesz a JEREMIE-programmal?

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

Bár a JEREMIE folytatásáról még nem elérhetők konkrét adatok, azt valamennyi szereplő tényként kezeli, hogy 2017-ben valamilyen formában újraindul a program. A rendezvényen előadó és beszélgető JEREMIE-alapok vezetői egyetértenek abban, hogy a program összességében sikeres volt, de valamennyi alap működését és eredményeit érdemes külön kezelni, hiszen voltak sikeresebbek, kevésbé sikeresek, illetve olyanok, amelyek tevékenységéről egyelőre nem sokat tudhatunk. Azt is kiemelték, hogy mivel számos befektetésük a legutóbbi két évben valósult meg, a sikerességről érdemben csak néhány év múlva, illetve az alap lezárását követően tudnak majd nyilatkozni. Az újabb állami tőkeprogram(ok) megjelenését nyitottsággal fogadták, ugyanis az állami szerepvállalás ezen a piacon olyan további partnerlehetőségeket biztosíthat, amelyből a megcélzott kkv-k is sokat tudnak profitálni. Az SZTA elmúlt 5 éve pedig bizonyította, hogy állami tulajdonú alapkezelő is tud piaci működést és döntéshozatalt biztosítani, nem egyszer piaci magánbefektetőkkel közös ügyletekben.

A VC Summiton elhangzottak alapján tehát nagyon úgy tűnik, hogy 2017-től nem csupán jóval nagyobb tőkeforrás lesz elérhető a hazai piacon, de a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások sokkal szélesebb rétegének lesz lehetősége a tőkebevonásra és bővülésre.