Kockázati tőke: akkor most mennyi is az elvárt hozam?

Kockázati tőke: akkor most mennyi is az elvárt hozam?

Kockázati tőke: akkor most mennyi is az elvárt hozam? 2560 1706 SZÉCHENYI ALAPOK


Elvárt hozamA tőkebefektetési piac szereplői általában arra hívják fel a kezdeti vagy növekedési stádiumban lévő cégek figyelmét, hogy érdemes felkészülni a befektetők által elvárt magas hozamra. Bár a különböző források eltérő arányhatárokat neveznek meg, az jól látszik, hogy átlagosan évi 20-30 százalékos hozamelvárásra készítik fel a tőkebefektetőket kereső vállalkozókat. Ezek az arányok még a magas kockázatú befektetési alapok elvárt hozamai közt is magasnak számítanak, így nem véletlen, hogy több cégvezető is lemond a tőkebefektetésről. Pedig van olcsóbb megoldás.

Azt fontos megjegyezni, hogy a 20-30 százalékos hozamszint leginkább az induló, startup vállalkozások esetén reális, a már legalább két éves múlttal rendelkező cégek alacsonyabb arányokkal is számolhatnak. A kezdeti stádiumban lévő fiatal cégekre specializálódott alapok (ilyen a JEREMIE-program is) tisztában vannak azzal, hogy a magas kockázat miatt a befektetések jelentős része bedőlhet, így egy-egy sikeres projekttel igyekeznek a veszteséget ellensúlyozni. A megtérülést pedig leginkább a magas hozammal tudják biztosítani. Emellett az árat az inkubálási költségek is jelentősen megemelik, ami akár 30 százalék fölé is tornászhatja a hozamszintet. A több éve működő cégek esetében azonban némileg eltérőek lehetnek a megcélzott hozamok. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap pedig kiváltképp ilyen cégekre specializálódott, így az átlagos hozamelvárási szint egy, a core tevékenységéhez illeszkedő vállalkozás esetében 12-15 százalék között mozog.

Hogy lehet ilyen olcsó az SZTA befektetése?

Az Alap kitűzött célja, hogy a valós növekedési potenciált kihasználva minden egyes befektetési projektet sikeressé tegyen, így a nagy sikertörténetek helyett inkább a hagyományos iparágakban jellemző, relatíve szerényebb eredményekben és a biztosabb növekedésben bízik. A célvállalkozással közösen meghatározott üzleti és pénzügyi célok a vállalkozások hosszabb előéletére alapozva jobban értékelhetők, mint a csak ötlet vagy épp még piacra lépés előtti fázisban lévő cégek esetében. Egy, már évek óta piaccal és termékkel bíró vállalkozástól nem az árbevétel és cégérték jelentős növekedését várják, hanem egy, az iparági növekedést némileg meghaladó teljesítményt.

A hozamelvárási szintek közti különbségek viszonylag pontos mutatóul szolgálnak azt illetően is, hogy a befektető milyen mértékben vesz részt a cég irányításában. A szakmai (és sokszor a pénzügyi) befektetők nemcsak a cég monitorozását végzik, de részt vesznek a cég napi működésében: korábbi piaci tapasztalataikkal, ágazati szakértelmükkel és akár nemzetközi kapcsolatrendszerükkel a céget inkubálják. Tevékenységükkel aktívan hozzájárulnak a vállalkozás piaci sikeréhez. Ennek ellenértékét a legtöbb esetben nem saját fizetésükben, hanem – az ennél jóval több pénzt jelentő – cég exitjekor kívánják viszontlátni. Így az inkubálást végző befektető joggal kér magasabb hozamot, mint a csendestársi szerepet betöltő partner.

Ha viszont mérsékeltebbek az elvárások, a kisebbségi tulajdonos csak szükség esetén vesz részt a döntéshozatalban, a projekt sikerét pedig leginkább a menedzsmenthez fűződő megalapozott bizalmi viszonyra és a folyamatos pénzügyi monitoringra építi. A kockázat alacsonyabb, így nem indokolt a napi vagy heti felügyelet, a fontos kérdésekben azonban döntő-, illetve vétójoga is van.

Összefoglalva: az SZTA alacsonyabb elvárt hozamszintjét alapvetően három fő tényező határozza meg:

  1. Alacsonyabb azon vállalkozások iparágainak növekedési benchmarkja, ahol befektet.
  2. A múlttal és piaccal rendelkező cégek az igazolható múltbéli teljesítmény miatt kisebb kockázattal bírnak és jobban értékelhetők, mint az ötletek vagy prototípusok.
  3. Az SZTA nem inkubál, nem épít piacot, nem vesz részt a társaságok építésében, így ennek költségei nem épülnek be az árazásba.

Még egyszer jelezzük azonban, hogy ez az árazás csak a core tevékenységre igaz. Az innovatívabb vagy korai fázisú cégekkel való megállapodás ennél jóval magasabb hozamot is megcélozhat, de egy vérbeli befektető még ilyet sem mondana: számára nincs elvárt hozam, maximális cégértéken akar kiszállni.

Az Alap tulajdonosi jogairól és kötelezettségeiről itt írtunk bővebben: https://szta.7digits.net/?p=1264.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]