Egyre több forrás áll a tőkebefogadásra kész vállalkozások rendelkezésére

Egyre több forrás áll a tőkebefogadásra kész vállalkozások rendelkezésére

Egyre több forrás áll a tőkebefogadásra kész vállalkozások rendelkezésére 150 150 SZÉCHENYI ALAPOK

Széchenyi Tőkealap - Egyre több uniós forrás áll a magyar vállalkozások rendelkezéséreNemrég hirdették meg az EU kkv-k finanszírozását célzó JEREMIE 3 programjának legutóbbi nyerteseit; ezzel nyolc új tőkealap kezdheti meg működését egyenként 3-3 milliárd forintnyi forrással. Elindítás alatt áll a JEREMIE 4 alap is, amely összesen 6 milliárd forint tőkét helyezhet majd ki növekedési életszakaszban lévő vállalkozásoknak. Ezt megelőzően pedig a Széchenyi Tőkealap szintén uniós forrásokra építve teljesen egyedi tőketermék-palettát dolgozott ki az ígéretes hazai vállalkozások számára. Elérhető tőke tehát bőven van a piacon, így minden eddiginél fontosabb, hogy minél több kis- és középvállalkozás mérje fel saját lehetőségeit a mai növekedési környezetben. 

Ez az első lépése, illetve feltétele annak, hogy az uniós programok révén megerősíthető hazai vállalkozások és a tőke egymásra találjanak. Honnan lehet tudni, hogy az egyes vállalkozások számára melyik lehet a megfelelő konstrukció? Nem mindegy, hogy most induló vagy legalább két éve működő cégről van-e szó, hogy mekkora a cégméret vállalkozás dolgozói létszámát és eredményeit tekintve, vagy hogy milyen cél eléréséhez van szüksége friss tőkére. Az is sokat számít, hogy a cég konkrét terveivel összhangban milyen nagyságrendű a ténylegesen bevonható és eredményekbe fordítható tőkemennyiség, illetve hogy ezzel éves szinten milyen mértékű növekedés érhető el. Nem elhanyagolható szempont a vállalkozások földrajzi elhelyezkedése sem: kulcsfontosságú ugyanis, hogy a tőkével korábban kevésbé ellátott régiók is egyre több forrást tudjanak felszívni, növelve a foglalkoztatást, csökkentve a fejlettségi szakadékot.

Milyen életciklushoz milyen tőkebefektetés a megoldás?

A vállalkozások magvető szakaszában főként a piackutatás, és a pontos üzleti modell megalkotása igényel – nem csak pénzbeli – támogatást, ami jellemzően az üzleti angyalok szakterülete. Az induló, úgynevezett start-up fázisban a termékfejlesztés és a célpiacok minél jobb elérésének kiépítése a fő feladat, de nem feledkezhetünk meg a vállalat mindennapi működéséhez szükséges elemekről sem, hiszen ez lesz a hatékonyság és a későbbi növekedés valódi alapja. A JEREMIE alapoknál jellemző, hogy a rendelkezésre álló források egy meghatározott részét kifejezetten induló vállalkozások megerősítésére használják fel, így tehát létezik uniós forrás startupok számára is.

A növekedési szakaszban a vállalkozások általában már többféle tőkebefektetési konstrukcióból választhatnak. Ez nem meglepő, hiszen egy szakértő befektető az ő esetükben mérheti fel a lehető legpontosabban a tényleges helyzetet, és az ebből következő növekedési potenciált – sőt, ezzel kapcsolatban testre szabott útmutatást tud adni, ami önmagában is komoly érték.

Sarokpontok, amelyek megkönnyítik a tájékozódást és a döntést

A Széchenyi Tőkealap, a JEREMIE programok vagy privát kockázati tőke bevonását már azelőtt érdemben átgondolhatjuk, hogy a potenciális befektető közvetlenül feltenné nekünk a kulcskérdéseket a befektetési összeggel, a tulajdonlással vagy a cég irányításával kapcsolatban. Mekkora tőkebefektetésre van szüksége vállalkozásunknak a növekedési terv megvalósításához? A Széchenyi Tőkealap konstrukciói között megtalálhatók a néhány tízmillióstól a körülbelül 200 millió forintnyi tőkekihelyezési lehetőségek. Ezek mikro- és kisvállalkozásoknak 75 ezer és 200 ezer euró közötti befektetést tesznek lehetővé, míg tőkéstárssal közösen megvalósuló befektetéseknél ez az összeg elérheti a 750 ezer eurót. Ettől eltérő nagyságrendű befektetéseket találunk a JEREMIE 2 programban, melynek alapkezelői 2,5 millió eurónyi tőkéhez juttathatják évente (akár három éven át) a célvállalatokat.

Ezért „cserébe” mekkora tulajdonrészt szerez a befektető a cégben? Az SZTA kizárólag kisebbségi tulajdont szerez; a JEREMIE alapok szükség esetén többségi tulajdonhoz is juthatnak, míg a klasszikus privát kockázatitőke-befektetők igen gyakran válnak többségi tulajdonossá. Ehhez illeszkedik a vállalat ügyeiben való részvétel szintje is: a JEREMIE alapkezelők jellemzően szorosabban követik nyomon a cég ügyeit, a kisebbségi tulajdonos SZTA havi és negyedéves jelentéseken keresztül. Ez a különbség egyébként meghatározza a cég vezetésével szemben megfogalmazott befektetői elvárásokat is, amelyek – az SZTA-nál mindenképpen – komoly súllyal esnek a latba.

Azt sem árt előre átgondolni, hogy – legalább nagyságrendileg – mekkora hozamot vár el a befektető, és hogy majdani kilépése a vállalkozásból hogyan és várhatóan mikor történik. Az SZTA, például, a piaci elvárásoknál mérsékeltebb hozamszinttel számol, azért, hogy minden egyes célvállalat sikerrel növekedhessen és a folyamatból a cégek saját maguk számára a lehető legjobb eredményt realizálhassák, majd a befektetőtől a tulajdonrészét az eredeti elvárásnak megfelelő értéken 4-5 év múlva könnyebben visszavásárolhassák. Ez utóbbi egy fontos pont: nem kötelező, de az SZTA szerződésben rögzíti, hogy a korábbi tulajdonosok, vagy az általuk kijelölt vevő vásárolhatja ki az Alapot. A privát alapkezelők és a JEREMIE program a piaci lehetőségek maximális kihasználását célozzák az elvárások megfogalmazásakor és kiszálláskor – ami átlagban 3-4 éves időszak után történik –, viszont magasabb kockázatot is vállalnak.