A megvalósult álmok – megjelent az első, hazai kockázatitőke-befektetéseket bemutató kötet

A megvalósult álmok – megjelent az első, hazai kockázatitőke-befektetéseket bemutató kötet

A megvalósult álmok – megjelent az első, hazai kockázatitőke-befektetéseket bemutató kötet 150 150 SZÉCHENYI ALAPOK

kockazatitoke_befektetes_130711„Kevés fontosabb könyv van jelenleg Magyarországon” – hangzott el Zsembery Levente szájából a Hozamrafting – Esettanulmányok a magyarországi kockázatitőke-befektetések vad vizeiről című esettanulmány-kötet bemutatóján. Nagy szavaknak tűnnek ezek, ugyanakkor a HVCA Oktatási Bizottságának tagja, az X-Ventures vezérigazgatója és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint Magyarországon a kockázati tőkéről, mint finanszírozási formáról sok induló vállalkozás még csak nem is hallott, vagy úgy van vele, „mint ördög a tömjénfüsttel”. Az információhiány pedig komoly probléma, mert leküzdhetetlen versenyhátrányt okoz azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek ez a finanszírozási forma jelenthetné az egyetlen forrásbevonási lehetőséget. A Széchenyi István Szakkollégium tagjai által és Karsai Judit, az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársának közreműködésével készített kötet az első olyan hazai kiadvány, amely gyakorlati példákon keresztül mutatja be az iparágat.

A hazai kisvállalkozói szektor információhiányát jelzi, hogy a befektetésre érdemesnek talált cégek nagy része elutasítja a kockázatitőke-bevonást, egyesek azért, mert egyáltalán nem ismerik e finanszírozási formát, mások pedig a befektetőkkel kapcsolatos fenntartásaik miatt kerülik azt. A tévhitek számos magyar vállalkozót tartanak távol a kockázati tőkétől. Ez a probléma épp azokban a vidéki térségekben jelentkezik élesebben, ahol ugyan önmagában nem jelentene megoldást, de fontos szerepet játszhatna a munkahelyteremtésben a versenyképes kisvállalkozások számának növekedése.

Vannak példaként állítható magyar sikertörténetek a kockázatitőke-befektetések „vad vizein”, elég csak a kötetben feldolgozott kilenc esettanulmány közül a WizzAir, a Vatera vagy a JEREMIE program közelmúltban megvalósult első sikeres kiszállását eredményező Cryo befektetési történetét említeni. Sok, egyébként befektetésre alkalmas vállalkozás vezetője ugyanakkor csak a korábbi, megszokott csatornákat keresi (banki hitel, lízing, tőkeemelés saját forrásból), hacsak nem kap első kézből impulzust és meggyőző információt a kockázatitőke-finanszírozásban rejlő lehetőségekről. Kiváló példa erre a kötetben szereplő GPS Tuner esete: a cég alapítója számtalan rangos díj elnyerése után is egyedül működtette vállalkozását. Piaci siker hiányában csaknem felhagyott tevékenységével, amikor szomszédja meggyőzte, hogy üljön le tárgyalni egy kockázatitőke-befektetővel. Ha nem így történik, valószínűleg nem születik meg többek között például az Outdoor Navigation szabadidős navigációs szoftver sem.

Ma Magyarországon szükség van tehát arra, hogy a tőkebefektetést hatékonyan hasznosítani képes társaságok vezetői megismerhessenek sikeres hazai befektetési történeteket, a kockázati tőkével kevésbé lefedett régiókban ugyanis csak kivételes esetben van a vállalkozóknak olyan szomszédja, aki hallott egyáltalán erről a finanszírozási formáról. Ezért fontos a jelenlegi és jövőbeli vállalkozók minél szélesebb körében ismertetni, hogyan működik a kockázati tőke, hogyan adódik össze a vállalkozó és a befektető tudása és „lesz három az egy meg egyből”. Zsembery Levente szerint az oktatási célra készített kötetet érdemes eljuttatni a magyar kisvállalkozókhoz is, az esettanulmányokat tartalmazó kötet egyik fő értéke a bemutatott cégek sikereinek pozitív, ösztönző példája lehet.