A májusi hajrá összesen 8 milliárd forintnyi kockázati tőkét hozott a magyar kkv-knak

A májusi hajrá összesen 8 milliárd forintnyi kockázati tőkét hozott a magyar kkv-knak

A májusi hajrá összesen 8 milliárd forintnyi kockázati tőkét hozott a magyar kkv-knak 600 242 SZÉCHENYI ALAPOK

hvca_logo1Áprilistól júniusig kétszer annyi magán- és kockázati tőke áramlott a hazai kkv-khoz, mint az év első negyedévében. Az összesen 7,9 milliárd forint értékű tőke 59 hazai vállalkozás növekedési céljait segíti. A duplázás többek között a JEREMIE-alapok befektetési időszakának május 31-i lezárásával magyarázható, de a Széchenyi Tőkebefektetési Alap befektetési volumene is meghaladta az első negyedéves értéket – derül ki a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) második negyedéves jelentéséből.

A közel 8 milliárd forintos negyedéves eredmény csaknem megegyezik a 2015-ös azonos időszaki átlaggal, ám a tőkét bevonó vállalkozások száma (59) magasabb, jelentősen meghaladta az előző négy negyedév számait. A befektetések összesen 18 tőkealaphoz köthetőek, amelyek közül 14 volt május 31-i befektetési határidővel rendelkező JEREMIE-alap, illetve az SZTA is ebben a negyedévben lépte át a 12 milliárd forintos befektetési összeget, kimerítve kihelyezhető tőkekeretét. Az elmúlt két év legaktívabb, valamint legtöbb exitjét produkáló hazai tőkealapja hat újabb vállalkozásba fektetett be a második negyedévben, összesen közel 900 millió forint értékben.

Az előző negyedévekhez hasonlóan a tőkét bevonó cégek többsége, ezúttal 78 százaléka startup szakaszban lévő vállalkozás volt, ezek közül az SZTA befektetéseit be is mutattuk a blogon. A Pannonral a kerámiaiparban, két cég pedig az IT-szoftverfejlesztés – az AC-Innovatiqua az értékesítés-támogatás, illetve az Analogy (mint az egyik legígéretesebb mai magyar startup) a vállalati tréningek területén nyújtanak innovatív, Magyarországon új és egyedülálló megoldásokat.

hvca2016_q2_vg

Kép forrása: Világgazdaság

A befektetési átlag terén tavalyhoz képest nem volt jelentős változás, a vállalkozások átlagosan 151 millió forint értékű tőkét vontak be. Az 59-ből 25 cég részesült legalább százmillió forint értékű tőkében. A teljes összeg 54 százaléka első körös volt, azaz olyan vállalkozások tették ki, amelyek most először vontak be kockázati tőkét. 2015-ben ez az arány 90 százalék volt, tehát a második-harmadik körös, pótlólagos befektetések aránya – ahogy várható volt – növekedett. Az összes tőkebefektetés 63 százaléka üzleti és ipari szolgáltatásokba, valamint az IT- és elektronikai szektorba áramlott, a legnagyobb, ez idáig rekordösszegű befektetést is ez utóbbi területen működő vállalatok könyvelhették el. E három hónap alatt összesen három exit valósult meg.

2015-ben Magyarország volt a harmadik legvonzóbb régióbeli célország a befektetők számára

A HVCA negyedéves jelentésével szinte egy időben jelent meg az Invest Europe (korábban EVCA – European Private Equity & Venture Capital Association) 2015-re vonatkozó, Közép- és Kelet-Európa tőkebefektetéseiről készült éves jelentése. Az Invest Europe adatai rámutatnak arra, hogy Magyarország volt az egyik legvonzóbb befektetési terep a régióban. Az összes kockázati- és magántőke-befektetés értékének 10 százaléka, mintegy 158 millió euró áramlott az országba. A befektetések 87 százaléka négy országban valósult meg: az összeg 54 százaléka lengyelországi cégekhez kötődik, őket követik a szerbiai (14%), a magyarországi (10%), valamint a romániai (9%) vállalkozások.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

A közép- és kelet-európai befektetések összértéke 2009 óta tavaly volt a legmagasabb, összesen 1,6 milliárd euró, ami 2014-hez képest 25 százalékos növekedést jelent, és a teljes európai befektetési piac 3,4 százalékát teszi ki. Tavaly összesen több mint 200 társaság, ezen belül pedig csaknem 130 startup jutott magán-, illetve kockázati tőkéhez.

A tavalyi évben a régióban rekordszámú kilépésre került sor, összesen 1,2 milliárd euró értékben 97 vállalkozásból szálltak ki a pénzügyi befektetők. Ez az európai exitek 3,1 százalékát teszi ki, legnagyobb arányban (65%) Lengyelország képviselteti magát, őket a sorban 14 százalékkal Bulgária követi. Magyarországon a régió kilépéseinek 6 százaléka valósult meg 70 millió euró (mintegy 22 milliárd forint) értékben.

A fenti jelentések a nagy uniós tőkeprogramok aktív, befektetési időszakának lezárása előtti adatokat elemzik, júliustól kezdve viszont ezekből a forrásokból a tőkealapok már nem fektethetnek be újabb vállalkozásokba, így a harmadik, illetve negyedik negyedéves adatok terén erős visszaesés várható, ami a befektetések értéke mellett már a darabszámot tekintve is a magántőke-befektetések erősebb jelenlétét eredményezhetik.

Újabb állami tőkeprogramok a láthatáron

Természetesen ez az állapot csupán ideiglenes, ugyanis a korábbi tőkekonstrukciók eredményeinek és tapasztalatainak fényében még hatékonyabb, a jelenlegi piaci igényeknek és lehetőségeknek megfelelően kialakított állami tőkeprogramok kialakítása van folyamatban, ami azt jelenti, hogy a kkv-szektor szereplői további több tízmilliárd forint értékű kockázati tőke kihelyezését várhatják a következő években.